Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

Helyismereti adatbázis

Az adatbázis feltöltés alatt, kérlek látogass vissza minél hamarabb.

B. Szabó István (Emléktábla)
Készítette: | megtekintve: 1190 alkalommal
Kiállító: Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt
Anyaga: Márvány
Kiállítás dátuma: 1990.10.12.
Lelőhely: Békés, Jantyik Mátyás u. 31.


Emlékszöveg

"Örök emlékül
B. Szabó István
v. Államminiszternek
1930-1990
Független Kisgazda
Földmunkás és Polgári Párt
Az igazak emléke áldott"


Életrajz, történet

B. Szabó István
(1893-1976)

Gazdálkodó, országosan ismert kisgazdapárti politikus, miniszter. Jómódú parasztcsaládból származott. A békési gimnázium alsó négy osztályát kitűnő tanulóként végezte, apja azonban ellenezte továbbtanulását. Öt testvérével a 80 holdas családi gazdaságban dolgozott 1913-ig, katonai szolgálata megkezdéséig.
Az első világháborúban az orosz frontra került, s hadifogságba esett. Tíz társával Perzsián keresztül került haza 1919-ben. Öt évig újra a tanyán dolgozott. Bekapcsolódott a Kisgazdakör munkájába és ott hamarosan vezető szerepre tett szert, majd a földmunkásokat tömörítő Népkör vezetőségi tagja, illetve elnöke lett. Az akkor nehéz viszonyok között – hallgatva a sok paraszt – arra a meggyőződésre jutott, hogy csak szervezetten lehet és kell fellépni a nehezen viselhető állapotok javítására.
1931-1935-ig Békés képviselőtestületének a tagja, 1931-34-ben Békés nagyközség bírója volt. 1935-ben ismételten beválasztották a Békés vármegyei törvényhatósági bizottságba. A kisgazdák és a szervezett munkásság vezetőivel jó kapcsolatot tartott fenn. Az ellenzéki beállítottságú paraszti mozgalom egyik vezetője, az FKgP alapító tagja volt. Részt vett a Békésen megtartott országos nagygyűlés megszervezésében, 1930. október 12-én, ahol bejelentették a Kisgazdapárt zászlóbontását. Közreműködött az új párt nevezetes programjának készítésében.
Jelentős szerepe volt abban is, hogy 1931-ben Szakács Andor volt államtitkárt, szerkesztőt, a kisparasztok jelöltjét választották Békésen országgyűlési képviselővé. Növekvő népszerűségét bizonyítja, hogy az ellenzéki programot hirdető Kisgazdapárt békési szervezetének és a megyei szervezetnek (1933-47-ig) elnöke volt, s e minőségben helyet foglalt az országos pártvezetésben, az un. nagyválasztmányban.
1932-ben Békésen a Népkör vezetősége jelölte a bírói tisztségre, s abszolút többséggel választották meg. Féja Géza „Viharsarok” c. könyvében írja 1937-ben, hogy eltérően a legtöbb helységtől, Békésen a munkásság és a szegényparasztság nagy része a kisgazda B. Szabó István mögé tömörült.
A gazdasági válság idején a munkanélküliség enyhítésére 1934-ben megszervezte a községháza mögötti hullámtér – a mai piactér – feltöltését. 1935-ben az újabb tisztújításkor ismét a Népkör jelöltje, de a hatalom megakadályozta a jelölését. Az 1935-ös képviselőválasztásokon a vármegyei közigazgatás csak terrorral s a törvénysértések sorozatával akadályozhatta meg, hogy mandátumhoz jusson a kormánypárt jelöltjével szemben.
A választás után népszerűség, tekintélye tovább növekedett, országosan ismertté vált. Egyidőben kilenc helyi és környéki olvasókörnek is elnöke volt. 1939-ben a Kisgazdapárt megyei listáján országgyűlési képviselő lett (1939-44). Ellenzéki nézeteiért sok kellemetlensége volt a kormányzattal. A Parasztszövetség egyik megalapítója és vezetője volt. Aláírta a Kisgazdapárt 1943-as, a Kállay-kormányhoz benyújtott háborúellenes memorandumát.
Ellenzéki és németellenes magatartása miatt a német megszállás idején bujkálni kényszerült. 1944 őszén a front utáni Békés megyében újjászervezte a Kisgazdapártot. 1945. augusztus 20-tól az FKgP Politikai Bizottságának tagja, s a párt országos alelnöke lett. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek. 1944-46-ban a Honvédelmi minisztérium politikai államtitkára. 1945 novemberében ismét országgyűlési képviselővé választották.
1946. február 23-tól december 18-ig államminiszter Nagy Ferenc kormányában. A párt jobboldalához tartozott, az un. „alkotmányvédők” vezetője lett. Békésen a rizshántoló és a Kertészeti Szakközépiskola létesítésében volt szerepe, a Tarhosi Zeneiskola létrehozásában is komoly segítséget nyújtott Gulyás György igazgatónak. 1947. január 25-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki.
1947 februárjában a kommunisták diktatórikus törekvései láttán lemondott a FKgP Politikai Bizottságában viselt tagságáról, majd 1947 augusztusában kilépett az FKgP-ből is. Csatlakozott a Magyar Függetlenségi Párthoz (MFP). 1947 őszén a párt feloszlatása után visszavonult a politikai élettől. Az ötvenes évek elején kuláklistára helyezték.
1952-ben otthagyta a mezőgazdaságot, s előbb Debrecenben, majd Budapesten dolgozott. Az 1956-os forradalom idején részt vett az FKgP újjászervezésében, s az Intéző Bizottságnak a tagja lett. 1956. november 2-án államminiszterként belépett a Nagy Imre vezette kormányba. 1957-ben ezért letartóztatták, s három évre ítélték. 1959-ben szabadult, majd Budapesten fizikai munkásként dolgozott nyugdíjba vonulásáig (1965). Ezután Békésen telepedett le, s itt élt 1976-ban bekövetkezett haláláig. Hajdani lakóházát emléktábla jelöli a Jantyik utcában. Önéletrajzi feljegyzéseit sorozatban közölte a rendszerváltás után a Békési Újság.

Mester Péter

Békési életrajzi kislexikon. Békési Városvédő- és Szépítő Egyesület. Békés, 2001. p. 107-110.

Megjegyzés

A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1930. október 12-én alakult meg, alapítója B. Szabó István. A párt megalapításának 60. évfordulója alkalmából 1990-ben emléktáblát helyeztek el B. Szabó István szülőházán. Az avatóbeszédet tartotta és az emléktáblát leleplezte Oláh Sándor az FKgP országgyűlési képviselője.

Forrás

  • Ünnepi meghívó


Kapcsolódó képek