Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

Helyismereti adatbázis

Az adatbázis feltöltés alatt, kérlek látogass vissza minél hamarabb.

Jantyik Mátyás (Emléktábla)
Készítette: | megtekintve: 1223 alkalommal
Kiállító: Békés Város Képviselőtestülete, Szlovák Kisebbségi Önkormányzat
Anyaga: Márvány
Kiállítás dátuma: 2004.10.21.
Lelőhely: Békés, Széchenyi István tér 6.


Emlékszöveg

"Jantyik Mátyás
1864-1903
festőművész halálának
100. évfordulóján állíttatta
Békés város képviselőtestülete
Szlovák Kisebbségi Önkormányzat
2004-ben"


Életrajz, történet

Jantyik Mátyás
(1864-1903)

Jantyik Mátyás Békés legelső és legjelentősebb művésze, 1894. május 10-én született. Nagyapja gazdálkodó volt, édesapja a birtok gondozása mellett építészeti tanulmányokat folytatott, s így fia művészeti érdeklődésének, ihletésének első formálója lett. Jantyik Mátyás befejezve a hatodiki osztályt, Pesten, Orlai Petrics Soma műtermében töltötte 1879 nyarát. Orlai jó véleményt adott a szülőknek a tizenöt éves ifjú rajzkészségéről, de felhívta figyelmüket a művészi pálya küzdelmes voltára. Az ifjú Jantyikot nem lehetett eltéríteni: 1879 őszén megkezdte tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában, ahol Székely Bertalan vezetésével dolgozott, tanult három évig. Jó véleménnyel volt stúdiumairól Szana Tamás és Lotz Károly is, akiknek festészeti osztályába az 1882/83-as tanévben járt. Az ún. évzáró vizsgálati kiállításon látott művei alapján az itthon járó Munkácsy Mihály is felfigyelt rá, meghívta Párizsba, műtermébe.[…]
1895-ben ismét hazaköltözött Békésre, itteni birtokán épített magának műtermet. Itt születtek olyan fontos alföldi ihletésű művei, mint „Az itatóhoz”, „Békési lány”, „Tisztességes szándék”, „Eke mellett”, „Napszámos”, „Búzaszentelés”(1899). […] 1896-1902 között sikert sikerre halmoz. A Szabadkára készült kép megfestése és kiállításon történő bemutatása után megnyert az országház freskópályázatát: Dudits Andor, Vajda Zsigmond stb. társaságában falfestmény készítésére kapott megbízást. A főrendi házban az emelvény két oldalán kapott helyet „II. Endre meghirdeti az Aranybullát”, valamint „Moriamor pro rege nostro” (más címen „Vitam et sanqueinem!”) műve, mely Mária Teréziát ábrázolta a pozsonyi országgyűlésen. 1900-ban az említett művek végleges kivitelezésére Budapestre költözik. E műveket egykori tanára Lotz Károly olyannyira elismerte, hogy 1901-ben odaítélte Jantyiknak a róla elnevezett Lotz-díjat. […] Munkakedve, életereje váratlanul megfogyatkozott 1903-ban kezdődő vesebaja következtében. Utolsó szereplése az 1903-as tavaszi tárlaton „Krisztus a kereszten” című olajképével, amely szenvedő önmagát jelenítette meg. Műteremlakást bérelt a gellérthegyi művészházban, de még meg sem kezdte a munkát, kimerült. Hazautazott Békésre, s rövid betegség után 1903. október 16-án halt meg. […]
A békési Jantyik Mátyás Múzeumban állandó kiállítása látható, megmaradt legjobb műveiből. Egy Párizsban festett szobarészlet és női portré, családtagjairól, békési parasztokról készített arcképei és tanyaábrázolásai láthatók a falakon.

Beck Zoltán előadásának kivonata

Békési életrajzi kislexikon. Békési Városvédő és Szépítő Egyesület. Békés, 2001. p. 69-73.

Megjegyzés

Jantyik Mátyás festőművész halálának 100. évfordulója alkalmából a Békési Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és Békés Város Képviselő-testülete emléktáblát helyezett el a festőről elnevezett múzeum falán. Az avatóbeszédet Dr. Sz. Kürti Katalin tartotta. Az emléktáblát a kisebbségi önkormányzat elnöke Feledi János leplezte le.

Forrás

  • Békési Újság. XII. évf. (2004) 8. sz. p. 5,9
  • Békés Megyei Hírlap LIX. évf. (2004) 248. sz. p. 4.


Kapcsolódó képek