Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

Helyismereti adatbázis

Az adatbázis feltöltés alatt, kérlek látogass vissza minél hamarabb.

Veress Endre (Emléktábla)
Készítette: | megtekintve: 959 alkalommal
Kiállító: Békés község tanácsa VB.
Anyaga:
Kiállítás dátuma: -
Lelőhely: Békés, Jantyik Mátyás u. 9.


Emlékszöveg

"Ebben a házban született
Veress Endre Dr.
Történettudós
1868-1953
Emlékét megőrzi
Békés község tanácsa VB."


Életrajz, történet

Dr. Veress Endre
1868-1953

Történettudós. Atyja Veress Sándor, aki Kossuth és hívei kíséretét, mint hadnagy látta el, Kossuthtal emigrált és londoni tartózkodás után Bukarestben telepedett le. Békésről nősült, Birizdó Lujzát vette feleségül, aki az örmény származású békési jegyző lánya volt. Veress Endre három hónapos korában Bukarestbe került, s ott nevelkedett román gyerekek között, egyszerre tanulva mind a két nyelvet. A bukaresti német gimnáziumot végezte el, majd a kolozsvári Kereskedelmi Akadémián végzett, de érdeklődése a bölcsészet felé vonzotta. Elsőéves egyetemista volt, amikor pályadíjat nyert Báthory Endréről írt tanulmányával.
Két fő területre összpontosított: a 15-től a 19. századig terjedő időszakot felölelő okmányanyag gyűjtésére a két szomszédos nép vonatkozásában és a Báthoryak történelmi szerepének vizsgálatára.
Fő művének Veress Endre „A román-magyar könyvészet” c. monumentális művét tekintette, mely az 1473-1878 közötti időszak minden olyan magyar vagy román szerzőjének művét tartalmazta – teljes bibliográfiai helyismeretkal – amely alkalmas volt a kölcsönhatás igazolására.
Békésen emléktáblával jelölték meg szülőházát, és utcát neveztek el róla.
Kézirathagyatéka 28 ezer ívlap, közel 40 ezer jegyzetlap és 15 ezer levél. 1938-ban egy békési látogatását írta le és olvasta fel a rádióban. Ez kibővítve jelent meg az 1941. évi „Békési Naptár”-ban.


Készült: Futaki Gergely Veress Endre című tanulmánya felhasználásával. Megjelent a Békési Életrajzi kislexikonban.

Forrás

  • Békési Újság XII. évf. (2004) 15. sz. p.2.
  • Békési életrajzi kislexikon. Békési Városvédő és Szépítő Egyesület. Békés, 2001. p. 142.


Kapcsolódó képek