Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

Helyismereti adatbázis

Az adatbázis feltöltés alatt, kérlek látogass vissza minél hamarabb.

Farkas Gyula (Mellszobor)
Készítette: Lantos Györgyi (1953) és Máté István hódmezővásárhelyi művészházaspár | megtekintve: 1176 alkalommal
Kiállító: Békés Megyei Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium
Anyaga: Bronz
Kiállítás dátuma: 2002.09.19.
Lelőhely: Békés, Hőzső u. 39.




Életrajz, történet

Farkas Gyula
(1870-1952)

Farkas Gyula Békésen született 1870. május 12-én. Édesapját korán elvesztette, édesanyja négy kiskorú gyermekkel lett özvegy. Nyugdíj nélkül, varrásból nevelte az édesanya gyermekeit. Farkas Gyula első oklevelét 1890. június 30-án szerezte Déván, az Általános Tanítóképzőben, azért járt abba az intézetbe, mert ott nem kellett tandíjat fizetnie. Sok éhezés, nélkülözés közepette szerezte meg tanítói oklevelét.
Hunyad megyében Ponoron kezdte meg a pedagógiai pályáját, egy év helyettesi tanítói állásából hazahívják a rosszerdei tanyasi iskolába. Tanítói munkája mellett több szaktanfolyamot végzett (faiskolai, szőlő és borgazdasági, illetve általános mezőgazdasági tanfolyamot). Felkészültsége elismertté tette és a fiatal tanítót megbízták a járási faiskolák felügyelőjének 1897-ben.
A századforduló táján településünk egyik legismertebb tanítója volt, akit megválasztottak a községi népművelődési bizottság elnökének.
Igazi feladatot 1902-ben kapott, amikor a vallás és közoktatásügyi miniszter október 11-én a békési intézetbe (Gazdasági Ismétlőiskola) gazdasági szaktanítóvá nevezte ki, állását 1902. november 1-jén foglalta el. Hivatalosan ezen intézet igazgatásával 1911. szeptember 2-án bízták meg. Gazdasági szaktanítói és iskolát létrehozó tevékenysége mellett 1902-ben megbízzák még a Békés község elemi iskoláinak igazgatásával is, sőt a járási tanítókör elnökének is megválasztják.
A felsorolt felhelyismereton kívül a Békés Vármegyei Gazdasági Egyesület megbízásából 1902. évtől a megyebeli községekbe rendszeresen jár ki szakelőadások tartására.
Országos hírű munkásságának eredménye, hogy a Gazdasági Szaktanítók Országos Egyesületének elnöki tisztét három éven át viselte. Tiszteletbeli tagja volt a budapesti Eötvös Alap néven működő tanítói egyesületnek, illetve a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének.
Tizenkét esztendőn keresztül volt a békési községi képviselőtestület tagja, huszonhat éven át pedig a községi iskolaszék jegyzője.
E tisztségek felsorolása után úgy hiszem mindenkiben felmerült, hogy milyen ember volt valójában Farkas Gyula? Rendkívüli képességű, hatalmas tudásvággyal rendelkező egyéniség volt. Kitűnően tudott tanítani, szigorú rendet és fegyelmet követelt. Tanítványait tisztelte, becsülte. Nagyszerű előadó volt kitűnő orgánummal. Az emberekhez való viszonyát az illető tudása, becsületes, szorgalmas munkája határozta meg. Kedves mondása volt: „A kutyapecért is meg kell becsülni, ha a munkáját tisztességgel és becsülettel végzi.” Ez a mondás magatartásának meghatározója lett.
Több alkalommal felkérték magasabb beosztású állásra, de ő hűen kitartott településünk mellett. Elméleti munkáin kívül szívesen vett részt a fizikai munkákban is. Szántott, vetett, aratott és csépelt együtt a gyerekekkel. Örömmel járta a tanyasi iskolákat, ahol a gyerekeknek megfelelő kísérő szöveg mellett – Budapestről és Urániából hozott képeket levetítette.
Farkas Gyula 1931-ben vonult nyugállományba, de a város közügyeiben részt vett a háború alatt is. A háború nagyon megviseli lelkileg és fizikailag is. A mélyen hazafias érzelmű, idős férfi fiának azt mondja: „Aggastyán lettem fiam, borzasztó elviselni hazám kétszeri elpusztítását.”
Az iskolaalapító tanítónk példás családi életet élt. Rajongásig szerette édesanyját; felesége Baky Vilma volt. Házasságukból három gyermek született: Gyula, Dezső és Vilma. Farkas Gyula 1952-ben halt meg, sírját a Rózsa temetőben a család mellett a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói is gondozzák.

Mester Péter

Megjegyzés

Békésen a gazdasági ismétlőiskola 1902-ben alakult meg, melynek megszervezésével Farkas Gyula szaktanítót bízták meg. Farkas Gyula 1902-1932 között, mint igazgató működött. 2002-ben az intézmény fennállásának 100. évfordulóján, a centenáriumi ünnepség keretein belül került sor mellszobrának avatására. A szobor Lantos Györgyi és Máthé István hódmezővásárhelyi művészházaspár alkotása.

Farkas Gyula nevét az iskola 2011-ig viselte, 2011. szeptember 1. óta pedig a Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény békési egységeként funkcionál.


Forrás

  • Békési Újság III. évf. (1995) 7. sz. p. 3.
  • Békés Megye Képviselő-testülete Farkas Gyula mezőgazdasági, Ipari Szakképző Intézet és Gimnázium Centenáriumi évkönyve. Békés. 2002.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon H-O. Enciklopédia Kiadó. Bp. 2000. p. 588.