Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

Helyismereti adatbázis

Az adatbázis feltöltés alatt, kérlek látogass vissza minél hamarabb.

Irányi Dániel (Emléktábla)
Készítette: | megtekintve: 939 alkalommal
Kiállító:
Anyaga: Márvány
Kiállítás dátuma: 1945.
Lelőhely: Békés, Petőfi Sándor u. 2.


Emlékszöveg

"1872-1893
Békés országgyűlési képviselője
Irányi Dániel
A márciusi ifjak egyike
A Kossuth- párt titkára.
1945."


Életrajz, történet

Irányi Dániel
(1822-1892)

A XIX. század magyar történelmének egyik legszínesebb, legértékesebb egyénisége. 1822. február 24-én született Toporcon (Szepes megyében) szepességi „cipszer” családban. Iskoláit Eperjesen, Rozsnyón végzi, bölcseletet és jogot tanul. Pestre költözik, és 1844-ben leteszi a köz-és váltóügyvédi vizsgát.
Megismerkedik Kossuthtal és annak révén a reformkor több vezető emberével. Tagja lesz az Ellenzéki Körnek és az Ifjúsági Társulatnak. Ez a két kör készítette elő március 15-ét.
A nép vezetői között Petőfi, Bukovszki, Vasvári társaságában is ott volt. A március 15-ei események kiemelkedő személyisége tahát. Irányi Dániel javasolja március 15-én kora délután a Nemzeti Múzeumnál – mintegy tízezer ember jelenlétében-, hogy a tizenkét pontot fogadtassák el a városi tanáccsal is, majd pedig érvényre kell juttatni a 12 pontnak a politikai foglyok szabadon bocsátására vonatkozó követelését – vonuljanak Budára, és szabadítsák ki a népjogokért vállalt tevékenysége, írásai miatt bírói ítélet nélkül fogva tartott Táncsics Mihályt.
A forradalom és szabadságharc alatt több fontos tisztet töltött be: hivatalt fogadott el a törvényelőkészítő osztályban, majd a Képviselőház tagjává választják. Részt vett a Jelasics elleni pákozdi csatában, majd kormánybiztos. Ő is követi a kormányt és az országgyűlést Debrecenbe. Támogatja Kossuthot a Békepárttal szemben. Az április 14-ei Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása alkalmából ő vezette az országgyűlési jegyzőkönyvet.
A szabadságharc után Szatmárba, Beregbe, majd Gömörbe menekül. Haynau vérbírósága távollétében halálra ítéli.
Egyik barátjával 1850. január végén viszontagságos, veszélyes akcióval Párizsba szökik. Felveszi a kapcsolatot az emigrációval. Kossuth követeként tárgyal Berlinben Bismarkkal. Ott volt és részese volt annak az alkudozásnak, amelyet Kossuth III. Napóleon francia császárral a magyar kérdésben folytatott. Bejárta, megismerte Nyugat-Európát, idejét közgazdasági tanulmányoknak is szentelte. Párizsi éveiben szerzőtárssal megírta az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc történetét.
1867-ben megkötött kiegyezés után Irányi nem tért haza azonnal, mert nem volt hajlandó az amnesztia feltételéül kívánt hűségesküt letenni. Amikor azonban 1868. március 14—én Pécs városa megválasztotta országgyűlési képviselőjévé – hazatért. Az országgyűlésnek haláláig tagja maradt. Elejétől kezdve a Kossuth függetlenségi törekvéseit képviselő ellenzék egyik vezére. A 48-as pártnak 1869-től fogva ő volt az elnöke. A Képviselőház egyik legismertebb tagja, s a legnagyobb figyelemmel meghallgatott szónoka. Alapítója s elnöke volt az Erkölcsnemesítő Egyesületnek is.
Városunknak 1872-től haláláig sorozatosan újraválasztott országgyűlési képviselője. Békés városa nagy szeretettel, tisztelettel fogadta 1882. július 1-jén abból az alkalomból, hogy 10 éve volt országgyűlési képviselője településünknek.
A városházán akkor többek között a következőket mondta: „Miként minden évben, ez idén is megjelentem becses körükben, hogy előadjam főbb vonásaiban úgy a kormány, mint az országgyűlés újabb működését, valamint ennek irányában követett magatartását. Megjelentem, hogy – ámbár távolról is figyelemmel kísérem – a hely színén vegyek tudomást szükségeikről, kívánságaikról, s ezeket – amennyiben a közérdekkel nem ellenkeznek – tehetségemhez képest teljesítsem. Megjelentem, hogy ismét szerencsém legyen találkozni, és kezet szorítani Önöknek, barátaimmal, akiknek részéről tegnap is a szeretet és ragaszkodás annyi és oly kétségtelen jeleit tapasztaltam.”
A Képviselőházban sokszor szólalt fel választókerülete, Békés városa fejlődésének érdekében, és a békésieket sújtó igazságtalanságok, jogtiprások ellen.
Nyíregyházán halt meg váratlanul, 1892. november 2-án. Holttestét Budapestre vitték, ahol november 5-én országos részvét mellett temették el. Koporsója felett a Függetlenségi párt nevében Eötvös Károly mondott búcsúbeszédet. Nevét emléktábla és mellszobor őrzi a békési városházán. Békésen, Budapest, Békéscsabán és számos haza településen utcanévvel tisztelték meg. A korstílust követő szobra álla budapesti Károlyi kertben.

Mester Péter

Békési életrajzi kislexikon. Békési Városvédő és Szépítő Egyesület. Békés, 2001. p. 63-66.



Kapcsolódó képek