Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

A névadóról

Dr. Püski Sándor élete és tevékenysége

Püski Sándor 1911. február 4-én született Békés községben, Püski Gábor és Egeresi Zsófia földműves-napszámos szülők gyermekeként. Tehetsége, kitartása mellett a család áldozatvállalásának is köszönhette, hogy 1929-ben a békési reálgimnáziumban leérettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem karán 1935-ben jogi doktorrá avatták.

Még ugyan ebben az évben kötött házasságot Zoltán Ilonával, aki nemcsak négy fiúgyermekük gondos édesanyja, hanem életében hűséges társa, könyves pályáján vele együtt küzdő munkatársa, a meghurcoltatások során támasza, védelmezője lett. Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg az akkor induló politikai mozgalmakkal, vált a népi irodalom elkötelezett szolgálójává. Felismerte, hogy a magyar társadalom régóta esedékes átalakításához, szellemi és politikai mozgalom szervezéséhez újságokra, könyvekre van szükségre 1938-ban nyitotta meg "Magyar Élet" néven könyvesboltját, egy évvel később kiadja az első könyvet: Sinka István Vád c. verseskötetét. A kiadói vállalkozásának 1950-es államosításáig 150 könyvet jelentetett meg, a népi mozgalom íróinak műveinek színe-javát. Nem riadt vissza első kötetes szerzők alkotásainak a kiadásától sem. A líra, a próza és a dráma műfajában is időtálló műveket adott ki pl: Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Szabó Pál, Takáts Gyula és Tersánszky Józsi Jenő munkáit. A Magyar Élet-kiadványok összességében szám szerint is jóval több a forrásértékű tudományos, ismeretterjesztő és a radikális politikai mondanivalót hordozó könyv. László Gyula ősmagyarság-kutatási alapműve, Kodolányi János, Németh László, Szabó Dezső és Veres Péter tanulmánygyűjteménye is fémjelzi kiadói programját.

Püski Sándor volt az ötletadója és fő szervezője az első, 1942-es, majd az 1943 augusztusában megrendezett híres szárszói konferenciáknak, valamint a Magyar Élet-tábornak. 1944-ben a német, 1945 után a szovjet megszállással szembeszegülő szellemi ellenállás vezéregyénisége volt. 1950-től - az államosítás és vagyonelkobzás időpontjától - 1970-ig kerámiakészítésből tartotta el magát a család. 1956-ban kísérlete tett egy kiadószövetkezet létrehozására, de engedély helyett 1962-ben bebörtönözték, Egy év múlva amnesztiával szabadult.

Püski Sándor feleségével 1970-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol 60 évesen újra kezdték könyves pályájukat Nagyon nehezen indult meg a munka, kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztettek. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott írókkal, művészekkel. 1974-ben vásárolta meg New York magyar negyedében, a 2. sugárúton az igen elhanyagolt állapotban lévő Corvin nevű kis könyvesboltot. 1975-ben hozták létre a Püski Kiadót. Az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőségekhez nem jutott szerzők munkáit is közreadták. A New Yorki Püski Könyvesház és Kiadó a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. A Püski házaspár 1988-ban tért vissza Budapestre. Ismét könyvesboltot nyitott, majd könyvkiadásra is vállalkozott. A Püski Könyvesház és Kiadó ma is a népi irodalom szellemi örökösei gyűjtőhelyének számít. Az alapító munkáját később fiai, Püski László és Püski István, valamint unokái, Püski Attila és Püski Csaba segítették. 2002-ben megjelentette "Könyves sors – magyar sors" című munkáját. A műben összegezte egy irodalomért élő ember életútját, bölcsességeit és tapasztalatait.

2006. április 2-án elhunyt felesége Püski Sándorné Zoltán Ilona, aki évtizedeken át igazi társa volt. Barátai a 75. születésnapi köszöntőjükben a következőképpen írtak róla: "A történelem – mondják – népekben él, népek által cselekszik, s korszakos eszméi is így fejeződnek ki a legnyilvánvalóbban. Egy nemzet történelme pedig emberei szívós küzdelmében. Püski Sándor azok közül a férfiak közül való, akik egy életet a nemzet csöndes, de konok szolgálatában töltöttek el."

Szülővárosa 1996-ban "Békés város díszpolgára" címet adományozta neki.

Dr. Püski Sándor 2009. augusztus 2-án hunyt el Budapesten. A békési könyvtár 2010. január 1-jén felvette a neves könyvkiadó nevét.

Elismerései:
• Bethlen Gábor-díj (1990),
• Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1995),
• Békés város díszpolgára (1996),
• Magyar Örökség díj(1996),
• Bocskai István-díj (1996),
• Pro urbe Budapest (1996),
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001),
• Budapest I. kerülete díszpolgára (2001),
• a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2002),
• az Év Könyve-díj (2003),
• Magyar Művészetért (2004),
• Szent István-díj (2005).