Békés Városi Püski Sándor Könyvtár

A Könyvtár története

Békés város könyves és könyvtári múltjából 1840-ig kevés adat áll rendelkezésünkre. A helytörténeti források jelentősebb gyűjteményként említik Szegedi Kis Istvánnak reformátor 200 kötetes könyvtárát 1552-ből, valamint a református gimnázium 300 kötetes tanári és 80 kötetes ifjúsági könyvtárát 1865-ből.

A XIX. században a felvilágosodás eszmeiségének folytatásaként, a reformkor szellemének megfelelően egyre több társadalmi mozgalom tűzte ki céljául nyilvános közkönyvtár alapítását. Ehhez kedvező környezetet teremtett a politikai viszonyok változása, a cenzúra enyhülése, a könyvkiadói könyvkereskedelmi tevékenység fejlődése. A harmincas negyvenes években sok vidéki településen alakult olvasóegylet, olvasókör, kaszinó.

Az olvasókör társadalmi kezdeményezést, civil szerveződést jelentett, amelynek elsődleges célja az olvasás, a színvonalas művelődés elősegítése, terjesztése volt. Az egyleteknek fontos szerepük volt az elmaradott területek szellemi és gazdasági felzárkóztatásában, a vidéki emberek számára egyetlen művelődési, tájékozódási és szórakozási lehetőséget jelentették. Az általában 100-250 kötettel rendelkező körökben könyvkölcsönzés, újságolvasás, felolvasás és rádióhallgatás folyt. Egy-egy kör általában az azonos társadalmi helyzetű, vallási és politikai nézetű embereket fogta össze. Az olvasás mellett az együttes beszélgetések, tevékenységek formálták az érdeklődők nézeteit. A legtöbb kör haladó, reform eszméket képviselt. 1879-ben hivatalosan 37 békés megyei olvasókört tartottak nyilván, amelyből nyolc Békésen működött. Az engedélyezett olvasókörök mellett említésre méltóak a zugolvasókörök, amelyek a szegényebb néposztálynak nyújtottak művelődési, tájékozódási lehetőséget. A zugegyletek általában az egymás közelében lakók között szerveződtek. Fő tevékenységük az olvasás és kölcsönzés mellett a mindennapi eszmecsere, politikai tájékozódás, termelési munkavállalási problémák megbeszélése. A zugolvasókörök száma 10-20 között mozgott a 19. század végén. A legelső békési olvasókör Hajnal Ábel professzor kezdeményezésére 1840-ben alakult a Békési Olvasótársaság, későbbi nevén Polgári Kaszinó. Ennek az olvasókörnek volt a legtöbb könyve, szám szerint 2347. Békésben és kerületeiben, tanyáin még sok olvasókör rendelkezett 150-200 kötettel, valamint említésre méltó egyes magánszemélyek 800-1000 kötetes magánkönyvtára. A XIX. század második felétől az olvasás megszerettetéséért és a kultúra, a műveltség emeléséért a legtöbbet az olvasókörök tették.

Már a kiegyezés utáni időkben a társadalmi kezdeményezésekkel párhuzamosan megfogalmazódott a politikusokban az igény, hogy a szegényebb néprétegek műveltségének emelését intézményes formában kellene megvalósítani. A kevés iskolát végzett vidéki települések, falvak lakosainak könyvekkel való ellátását a népkönyvtárak létrehozásával látták biztosítottnak. A könyvtárügy irányítása ebben az időszakban a Vallási és Közoktatási Minisztérium feladata lett volna, de tevékenyen csak az általa támogatott közművelődési egyesületek foglalkoztak a témával.

Gyulán, az akkori megyeszékhelyen 1895-ben alakult meg a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület. Békés megyében az első népkönyvtári mozgalom elindítása az ő nevükhöz fűződik. 1899. februárjában a vármegye 34 településén összesen 7204 kötettel alapítottak népkönyvtárakat. A megvalósulást a földművelésügyi miniszter államsegélye tette lehetővé. Békésen 632 kötettel alakult meg a népkönyvtár, felügyeletét a helyi bizottság látta el. A könyvtár iskolai tanteremben működött, tevékenysége kb. négy évig követhető nyomon a ma rendelkezésünkre álló források alapján. A népkönyvtárakat később a földművelésügyi minisztérium vette át. Az 1890-es évek végén a békésieknek lehetőségük volt arra is, hogy pénzért kölcsönözzenek könyvet: Véver Oszkár könyvkereskedő 600 kötetből álló kölcsönkönyvtárát reklámozza, ajánlja az Alföldi Híradó c. lapban.

A békési könyvtár jogelődjét, a békési népkönyvtárat a kultúrotthonnal együtt hivatalosan 1949. november 27-én avatták fel. Az első falusi kultúrotthon felavatása országos jelentőségű esemény volt. Békés község kultúrotthonának felavatásával kezdődött el az állami és társadalmi szervek összefogásával indított mozgalom, amely a művelődési házak és a könyvtárak hálózatának kiépítését tűzte ki célul. A bérházban kialakított kultúrotthont és könyvtárat Losonczy Géza, a Népművelési Minisztérium államtitkára avatta fel. Az avatás alkalmával a könyvtár 1000 új szépirodalmi és szakkönyvet kapott ajándékba a Népművelési Minisztériumtól. A békési népkönyvtár szervezése már a hivatalos átadás előtt februárban megkezdődött. A szervezési feladatokkal P. Szász Lajos tanítót bízták meg. A népkönyvtár állományát a Polgári Kaszinó és egyéb olvasókörök, valamint a bérházban működő ifjúsági szervezet könyveiből alakították ki. A könyvtár a kultúrház emeleti helyiségeiben működött, tiszteletdíjas könyvtáros látta el a könyvtári teendőket, hetente két alkalommal volt kölcsönzés. Felolvasó esteket eleinte magánházaknál tartottak, később író-olvasó találkozókat, előadói esteket is szerveztek a művelődési házzal együtt. A népkönyvtár felügyeletét 1952-ig a békéscsabai népkönyvtár látta el: szakmai tanácsadással és letéti könyvanyaggal segítette a munkát. 1953-tól, a Békés Megyei Könyvtár megalakulásától a békési népkönyvtár önállóvá vált. 1955-től községi könyvtárként működött. Javultak a működési feltételek: a tiszteletdíjas könyvtárost főállású váltotta fel, heti hat napra nőtt a nyitva tartási idő.

A népkönyvtár 1959-től járási könyvtár, ez azonban minőségi változást nem jelentett a könyvtár életében: továbbra is a szűkös emeleti 26 m²-es he1yiségekben üzemelt. 1962. március 1-jén költözött a 130 m²-es könyvtári célra kialakított földszinti területre. 1963-ban alakították ki a 30 m²-es gyermekrészleget, amelyet 1964-ben ismét 40 m²-rel sikerült bővíteni. 1973-ban Békés negyedik alkalommal kapta meg a városi rangot. Ez évtől a könyvtár Járási-városi Könyvtárként, majd a járások megszűnése után Városi Könyvtár néven működött. A következő nagy átalakításra és korszerűsítésre a megye könyvtárfejlesztési programjának keretében került sor. A munkálatok idején a könyvtár a járásbíróság épületében üzemelt. Az alapterület 274 m2-re bővült. A felújított könyvtárat 1977. november 25-én adták át. A könyvtár átalakítása Lipták Pál tervei alapján készült. Alapkövetelménye volt a szakmaiság mellett, hogy a könyvtár belső építészetileg tágas, esztétikus és otthonos legyen. A felújított könyvtár minden tekintetben megfelelt a kor elvárásainak: a szakszerűen kialakított kölcsönző, olvasó és zenei részleg kiválóan alkalmas volt a korszerű könyvtári ellátásra. 1978-as földrengés megrongálta a műemlék jellegű épületet, ezért ismét a járásbíróság épületébe költözött a könyvtár. 1979. március 21-én költözött vissza a helyre állított épületbe.

1981. augusztus 17-én avatták a gyerekek új 230 m²-es birodalmát. Az átalakított olvasói terek hosszú évekig biztosították a színvonalas kiszolgálást. Az évek során kisebb-nagyobb technikai-műszaki fejlesztést hajtottak végre az intézményen. Az állomány folyamatosan gyarapodott, már nemcsak könyvekkel, hanem folyóiratokkal, hanglemezekkel is gazdagodott. A 90-es évek társadalmi-politikai változásai, az informatika gyors ugrásszerű fejlődése, a belső terek és a bútorok elhasználódása, a zsúfoltság, a megváltozott olvasói igények miatt ismét korszerűsíteni kellett az intézményt. Az önkormányzat 2000-ben hozott határozatot a könyvtár felújításáról, bővítéséről. A gyermekkönyvtárat az épület használaton kívüli helyiségeiben alakították ki. A gyerekek 2002-ben vették birtokukba a gyerekbarát, jól felszerelt, hangulatos gyerekkönyvtárat. A könyveken kívül folyóiratok, elektronikus dokumentumok és az internet-használat is a rendelkezésükre áll.

2002. őszén kezdődött a felnőtt könyvtár átalakítása. A terület nagysága lehetővé tette, hogy a kölcsönző részleg és az olvasóterem külön- külön működjön a továbbiakban. Szabadpolcon kétszer annyi kölcsönözhető könyvet tudtunk elhelyezni, mint előzőleg. Az olvasóterem kialakításánál az volt a cél, hogy esztétikailag és a funkció szempontjából is megfeleljen az elvárásoknak. Fontos szempont volt, hogy az olvasó kellemesen érezze magát, el tudjon igazodni a szolgáltató helyeken, valamint lehetőség legyen az elmélyült munkára is. A különböző részlegek egy légtérben, de elkülönült egységként működnek: tájékoztatás, folyóirat-olvasó, zenei részleg, internet- és számítógép-használat, Európai Uniós információk, helyismeret. Jelenleg 76 000-nél több dokumentummal rendelkezünk könyv, folyóiratok, irodalmi és zenei lemezek, elektronikus dokumentumok formájában.

Jövőbeli fő célunk az, hogy a békési könyvtár is biztosítson épülettől és nyitva tartási időtől függetlenül hozzáférést az információkhoz, adatokhoz, könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez. A megvalósításhoz könyvtári portál kialakítása szükséges. A portál az egységes regisztrációs rendszer segítségével „kaput” jelent az összes elérhető szolgáltatáshoz, nemcsak a békési, hanem a magyarországi könyvtári hálózat egészére nézve.

The history of Békés’ library

There are only a few datas about the book history of Békés’ library till 1840. The local historical fermentations mention István Szegedi Kiss reformer’s library what contained 200 books, as the most significant collection from 1552. In the 19th century to continue the enlightenment’s idea and on the beam of the reform ages’ idea, more and more societal movements were out to establish a public library. The mutation of the political relations, the relief of the censorship, the development of the publishing and commercial function created to this friendly milieu. In the 30’s, 40’s reading association, reading circle and casino were worked out in many rural towns.

The reading circle meant social initiation and civil organization. The main aims of this were the promotion and spread of the reading and the up to par civilization. The associations had important function of the intellectual and economic catching up of the backward area and the reading circles meant the only cultural, orientation, recreational facilities for countrymen. In the circles what had ordinarily 100-250 books, people could borrow books, read newspapers, read out, and listen to radio.

A circle ordinarily clamped those people who had the same social status, religious and political views. Beside the reading, the common conversations and activities formed the people’s theory. The most circles pleaded progressive, reform ideas. In 1897, 37 reading circles were counted in the Békés county, 8 from these operated in Békés. Beside the licensed reading circles, notable were the recess reading circles, what offered cultural, orientational facilities for the poorer class of commons. The recess associations were organized between those people who lived closer to each other. Beside the reading and lending their main activities were the views’everyday exchange, the political orientation and to discuss the problems of the outputs and jobs. In the end of the 19th cetury, the numbers of the recess reading circles moved between 10 and 20. Professor Ábel Hajnal inaugurated to work out the first reading circle in Békés in 1840. It was the Reading Companionship of Békés (Békési Olvsótársaság), its later name was Casino of Békés (Békési Kaszinó). This reading circle has the utmost books, in number 2347. In Békés and in its peripheries, in its farms many reading circles had 150-200 books and some private person’s private library were notable what contained 800-1000 books. From the second part of the 19th century the reading circles did the most to endear reading and to lift up the culture and civilization. Already after the conciliation’s time, abreast the social initiation, a pretension was set forth by the politicians to realise the lifting up of the poorer class of commons’ civilization in institutional form. They thought if they generate public libraries, they can cater with books the inhabitants of the rural settlements and villages who had less classification. At that time the control of the library’s matter would have been the Religious and Public Educational Ministry’s (Vallási és Közoktatási Minisztérium) function, but only the ministry supported educatonal associations handled with the theme. In Gyula, what was the chief town of the county then, in 1895 worked out the Békés Castle County Educational Association (Békésvármegyei Közművelődési Egyesület). The actuation of the public library’s first movement in Békés county attach to their name. They established public libraries in Békés castle county’s 34 settlements with 7204 books in february, 1899. The minister of agriculture’s state grant permitted of the fulfilment. In Békés the pulic library was framed with 632 books, the local commission catered its supervision. The library operated in a school classroom, we can follow up its activity till about 4 years by right of the available source basis.Later, the operation of the public library received the ministry of agriculture. At the end of 1980’s, the people of Békés had the chance to lend books for money: Oszkár Véver bookseller advertises and exhorts his library what contains 600 books in the Great Plain Topical Newspaper (Alföldi Híradó). The predecessor of Békés’ library, the public library of Békés together with cultural home was inaugurated on 27 th November, 1949. The initiation of the first villager cultural home was a national important occurrence.With the initiation of Békés parish’s cultural home started that movement what was set up by the alliance of state and social bodies. The cultural home and the library what were set up in the tenement house, were inaugurated by Géza Losonczy, the under-secretary of the ministry of culture. With the crabbing occassion got the library 1000 new nonfiction and textbooks as a gift from the Ministry of Culture. The organization of the public library of Békés started before the unofficial deliverance in February. Lajos P. Szász teacher was charged with the organizational functions. The public library’s substance was configured by the books of Békés’ Casino and other reading circles, and of the youth organizations operated in the tenement house. The library was on the first floor of the cultural house. A librarian did the library’s business, he got payment. Lending was twice a week.

Reading out evenings were hold in private houses. Later writer-reader meetings and evening performances were set up together with the community house.The public library in Békéscsaba did the control of the public library in Békés till 1952. It helped the work with professional advice and with deposit books. From 1953, from the formation of Library of Békés County (Békés Megyei Könyvtár), the libraryof Békés became independent. It operated as a municipal library from 1955. The operating conditions were on the mend: the librarian who got payment was changed by another librarian who worked in full-time, the opening hours increased to six days a week. The public library from 1959 is district library, but this did not mean qualitative change int he life of the library: it still operated in scant, 26 square-meters rooms on the first floor. It moved into the 130 square-meters room what was configured for a library on the first floor on 1st of March, 1962. The 30 square-meters child department was worked up in 1963. In 1964 it succeed in make wider it with 40 square-meters. Békés got the urban grade 4 times in 1973. From this year the library operated as a district-urban library, after the cessation of the districts it operated as the urban library. The next big reconstruction and modernization was within the county’s expansional programme. During the works the library operated in the building of the district court. The floorspace flared to 274 square-meters. They passed the renewed building on 25th November, 1977. The reconstruction of the library got ready by Pál Lipták’s plans. Next to the professionalism its basic requirement was to be the building architecturally spacious, aesthetic and snug. The reconstructed library on every account fitted to the age’s expectation: the expertly crafted rental, the reading and musical section were suitable for the modern library service. The seism mutilated the historic building in 1978. Because of this, the library moved again into the building of the district court. It moved back into the reconstructed building on 21th March, 1979. The children’s new, 230 square-meters empire was inaugurated on 17th August, 1981. The modified reading places insured the high-quality service for a long time. Over the years they executed more or less technical expansion on the institute. The substance constantly augmented. It enriched not only with books but reviews and records too. Because of the 90’s social-political variaion, the fast, surge computing development, the attrition of furniture and interior, the congestion, the changed readers’ demand had to modernize again the institution. The local government adjudicated about the resurrection and expansion of thelibrary in 2000. The child library was configured in the building’s disused premises. The children seized the child-friendly, well-equipped, charming child library in 2002. Beyond the books, periodicals, electronical documents and Internet are available. The resurrection of the adult library started in autumn in 2002. The amount of the space henceforward permitted of the separated functioning of the reading room and the rental department. They could place twice as many rentable books than before on free shelves. By the design of the reading room the main aim was to fit aesthetically and functionally to the expectations. Important aspect was that the reader feel himself affably, could way around the service places, and to be possibility for the intense work. The different departments operate as separeted units, but in the same area: orientation, view-reading section, musical section, Internet and computer using facilities, informations about the European Union, local knowledge. Currently they have more than 76000 documents, as books, views, literature and musical records, electronical documents.

Their main aim in the future is to ensure admittance to the infromations, to the datas and to the significant part of the library’s facilities irrespectively of the building and the opening hours. Library portal is needed to the realization. The portal, by the help of the uniform registration system, means a „gate” for the complete available services, not only for the Békés’ library, but for the total hungarian library network.

The library admitted Sándor Püski’s, the famous publisher’s name on 1st January, 2010. Their official name is: Sándor Püski Library in Békés (Békés Városi Püski Sándor Könyvtár).

Die Geschichte der Bibliothek zu Békés

Es stehen uns nur wenige Daten bezüglich der Bibliothek-Vergangenheit der Stadt Békés bis 1840 zur Verfügung. Die Quellen der Ortsgeschichte erwähnen die 200-Bände-Bibliothek des Reformators István Szeged Kis aus dem Jahre 1552 als eine wesentliche Büchersammlung. Ebenso wichtig sind die Sammlungen des reformierten Gymnasiums für Lehrer (300 Bücher) und für Schüler (80 Bände) aus dem Jahre 1865. Im 19. Jahrhundert nahmen es sich immer mehr Bewegungen vor, eine öffentliche Bibliothek zu gründen. Diese sind als Fortsetzung der Aufklärungsgedanken und Vertreter des Geistes des Reformzeitalters zu betrachten. Die Veränderung der politischen Verhältnisse, die Milderung der Zänsur, die Entwicklung der Verlags- und Bücherverbreitungstätigkeit schufen dazu eine günstige Umgebung.

In den 30-40er Jahren wurden Leservereine, Leserkreise und Kasinos in vielen Gemeinden auf dem Lande gegründet. Ein Leserkreis war eine zivile Initiative, eine Organisation. Sein Ziele waren, das Lesen, die niveauvolle Bildung zu unterstützen und zu verbreiten. Die Vereine hatten eine wichtige Rolle bei der geistigen-wirtschaftlichen Entwicklung der rückständigen Regionen und sie bedeuteten für die Bevölkerung auf dem Lande die einzige Möglichkeit zur Bildung, Orientierung und Unterhaltung.

In den Leserkreisen mit 100-250 Bänden wurden Bücher geliehen, Zeitung gelesen, vorgelesen, Rundfunk gehört. Einem Kreis gehörten Menschen mit gleichen politischen und religiösen Ansichten, die aus derselben gesellschaftlichen Klasse stammten. Die Ansichten der Interessierten wurden durch gemeinsame Besprechungen, Tätigkeiten geformt. Die meisten Kreise vertraten fortschrittliche und Reformgedanken. Im Jahre 1879 gab es insgesamt 37 Leserkreise im Komitat Békés. Acht davon waren in Békés tätig. Neben den Leserkreisen mit Erlaubnis sind auch die „Winkelleserkreise” (nicht eingetragene Vereine) nennenswert, die Möglichkeiten der Bildung und Kenntniserweiterung für die unteren Schichten reichten. Diese wurden unter Menschen organisiert, die nah zueinander wohnten. In diesen Vereinen wurde neben dem Lesen und Bücherleihe über alltägliche und politische Themen und Fragen im Zusammenhang mit Produktion und Arbeit besprochen.

Die Zahl der Winkelleserkreise beträgt 10-20 am Ende des 19. Jahrhunderts. Der allererste Leserkreis in Békés wurde vom Professor Ábel Hajnal in Jahre 1840 gegründet. Er trug den Namen „Lesergesellschaft Békés” und hieß später Bürgerkasino. Dieser Verein hatte die meisten Bücher, insgesamt 2347. In Békés und in seiner Umgebung verfügten viele Leserkreise über 150-200 Bücher, einige Personen über eine Privatbibliothek mit 800-1000 Bänden. Es waren die Leserkreise am Ende des 19. Jahrhunderts, die viel dafür taten, Menschen für das Lesen zu gewinnen.

Nach der Ausgleich von 1867 entschieden sich die Politiker (parallel zu anderen gesellschaftlichen Initiativen), etwas zur Verbesserung der Bildung der unteren Volksschichten zu tun, und zwar in institutionellen Formen. Sie dachten, dass die Einwohner der kleinen Dörfer, die nur kurze Zeit die Volksschule besuchten, durch Gründung von Volksbibliotheken mit Büchern versorgt werden konnten. Die Bibliotheken wurden zu jener Zeit vom Ministerium für Religion und Unterrichswesen betrieben, aber es waren die Bildungsvereine, die sich wirklich mit dem Thema beschäftigten. In Gyula, dem damaligen Komitatssitz wurde 1895 der Bildungsverein des Komitats Békés (Békésvármegyei Közművelődési Egyesület) gegründet. Die erste Volksbibliothekbewegung ist mit seinem Nanem verbunden. Im Februar 1899 wurden Bibliotheken in 34 Orten des Komitats mit insgesamt 7204 Büchern gegründet. Dies konnte durch die staatliche Hilfe des Agrarministeriums verwirklicht werden. Die Volksbibliothek wurde in Békés mit 632 Büchern gegründet, sie wurde von der Selbstverwaltung kontrolliert. Die Bibliothek arbeitete in einem Klassenzimmer, ihre Arbeit kann aufgrund der Quellen in einem Zeitraum von vier Jahren gefolgt werden. Die Volksbibliotheken wurden später vom Agrarministerium übernommen. Am Ende der 1890er Jahre hatten die Einwohner von Békés die Möglichkeit, für Geld Bücher zu leihen: der Buchhändler macht Werbung für seine Leihbibiothek mit 600 Büchern.

Die Vorgängerinstitution der Bibliothek von Békés, die Volksbibliothek wurde offiziell am 27. November 1949 eingeweiht. Die feierliche Eröffnung der ersten Kulturheimes eines Dorfes auf dem Lande galt als Ereignis mit Landesinteresse. Nach dieser Eröffnung begann eine Bewegung, die das Ausbauen eines Netzes von Kulturheimen und Bibliotheken zum Ziel setzte. Das Kulturhaus und Bibliothek im Bérház wurde von Géza Losonczy, dem Staatssekretär des Kultusministeriums eingeweiht. Zum Anlass der Weihe bekam die Bibliothek 1000 neue Bücher für schöne Literatur und Fachliteratur vom Kultusministeriums geschenkt. Die Organisierungsarbeiten der Volksbibliothek von Békés begann schon im Februar. Lajos P. Szász wurde mit den Organisierungsarbeiten beauftragt. Der Bestand der Volksbibliothek bestand aus den Büchern des Bürgerkasinos, der sonstigen Leserkreise und Jugendorganisationen. Die Bibliothek wurde in den Räumes der Kulturhausen im ersten Stock untergebracht. Ein Bibliothekar mit Honorar war in der Bibliothek tätig, die zweimal pro Woche geöffnet war. Die Vorlesungsabende wurden zuerst bei Privathäusern abgehalten. Später wurden Schriftsteller-Leser-Treffen, Vorlesungsabende in Zusammenarbeit mit dem Kulturhaus organisiert. Die Volksbibliothek war bis 1952 von der Volksbibliothek von Békéscsaba fachlich kontrolliert und überwacht und bekam Hilfe in der Form von Ratschlägen und Büchern. Nach der Gründung der Komitatsbibliothek Békés (1953) wurde die Volksbibliothek von Békés selbständig. Seit 1955 arbeitete sie als Gemeindebibliothek. Die Arbeitsverhältnisse verbesserten sich: es gab schon einen hauptamtlichen Bibliothekar und die Bibliothek war sechs Tage pro Woche geöffnet. Die Volksbibliothek war nach 1959 eine Kreisbibliothek. Das bedeutete keine Qualitätsveränderung im Leben der Bibliothek: sie bestand weiterhin in den Etagenzimmern von 26 m².

Sie zog am 1. August 1962 in die neuen Räume von 130 m² im Erdgeschoss. Sie dienten zu Bibliothekzwecken. Im Jahre 1963 wurde eine Kinderbibliothek von 30 m² ausgebildet, die 1964 erneut um 40 m² erweitert wurde. 1973 bekam Békés den Stadtrang zum vierten Mal. So war unsere Bibliothek eine Kreis- und Stadtbibliothek, nach der Auflösung der Kreise eine Stadtbibliothek. Der nächste große Umbau und Modernisierung folgte im Rahmen eines Erneueungsprogramms für Bibliotheken des Komitats. Während der Umbauarbeiten bestand die Bibliothek im Gebäude des Kreisgerichtshofes. Die Grundfläche wuchs auf 274 m2. Die renovierte Bibliothek wurde am 25. November 1977 eröffnet. Die Renovierung wurde aufgrund der Pläne von Pál Lipták vollzogen. Die Bibliothek musste geräumig, ästhetisch und gemütlich sein. Die renovierte Bücherei entsprach allen Erwartungen: sie war eine moderne Bibliothek von fachlich guten Abteilungen für Ausleihe, Musik und Lesen. Infolge des Erdbebens von 1978 wurde das Gebäude stark beschädigt, so zog die Bibliothek ins Gebäude des Kreisgerichtshofes. Sie kehrte am 21. März 1979 ins alte und renovierte Gebäude zurück. Am 17. August wurde das neue „Kinderreich” von 230 m² eingeweiht. Die neuen Leserräume halfen viele Jahre lang bei der niveauvollen Bedienung. Die Institution wurde während der folgenden Jahre technisch entwickelt. Der Bücherbestand wurde nicht nur mit Büchern, sondern auch mit Zeitschriften und Musikplatten kontinuerlich vermehrt. Die Bibliothek war an der Reihe, modernisert zu werden. Die Gründe: gesellschaftliche-politische Umwälzugen der 90er Jahre, schnelle Entwicklung der Informatik, die Abnutzung der inneren Räume und Möbelstücke, die übervollen Räumlichkeiten, die veränderten Leseransprüche.

Der Stadrat beschloss die Renovierung und Erweiterung der Bibliothek im Jahre 2000. Die Kinderbibliothek wurde in Räumen ausgebildet, die nicht benutzt worden waren. Die Kinder nahmen diese kinderfrendliche, gut ausgestattete und stimmungsvolle Bibliothek 2002 in Besitz. Außer Zeitschriften, elektronischen Dokumenten steht ihnen Internet-Benutzung zur Verfügung. Im Herbst von 2002 begann die Umbildung der Erwachsenenbibliothek. Die Größe des Gebiets machte es möglich, dass der Lesesaal und die Abteilung für Ausleihe weiterhin getrennt arbeiten. Auf den Regalen konnte man so viele Bücher halten, wie früher. Bei der Ausbildung des Lesesaales war es das Ziel, dass er den Erwartungen von ästhetischen und funktionellen Aspekten entsprechen soll. Es ist für uns wichtig, dass sich die Leser bei uns wohl fühlen, sich in den Räumen leicht zurechtfinden und sie können hier Platz zu ernsthafter Arbeit finden. Die verschiedenen Abteilungen kann man in einem großen Raum, aber in getrennten Einheiten finden: die Abteilungen für Information, Zeitschriftlesen, Musik, Internet, Computerbenutzung, EU-Infos, Ortsgeschichte. Wir verfügen jetzt über mehr als 76.000 Dokumente in der Form von Büchern, Zeitschriften, Musikplatten, elektronischen Dokumenten.

Es ist unser Ziel in der Zukunft, dass man unabhängig von Öffnungszeiten Zugang zu Informationen, Daten, Dienstleistungen der Bibliothek findet. Zur Verwirklichung braucht man ein Bibliothekportal. Dieses Portal würde mithilfe eines Registrationssystems ein „Tor” zu den erreichbaren Dienstleistungen bedeuten. Das würde nicht nur für Békés, sondern für das gesamte Netz der ungarischen Bibliotheken gelten.

Die Bibliothek nahm am 1. Januar 2010 den Namen von Dr. Sándor Püski auf. Unser offizieller Name ist Bibliothek Sándor Püski der Stadt Békés / Békés Városi Püski Sándor Könyvtár.